Szalai János írása
A bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványra – mint a családjaink által felhalmozott vagyon további hosszútávú megőrzését, valamint kezelését lehetővé tévő konstrukciókra – vonatkozó új szabályok ismertetése.
Az ebben a szakmai anyagunkban bemutatandó új szabályozás szorosan igazodik az eddig bevezetett hosszútávú megtakarítási jogintézményekhez (pl.: TBSZ, NYESZ, életbiztosítások kamatjövedelmének kedvezménye stb.), melyből levezethető, hogy a jogalkotó teljesen tudatosan kívánja ezt a lehetőséget a felhasználók számára rendelkezésre bocsátani, megfelelve egyben a jog társadalmi rendeltetésének is. A hatályba lépő szabályozás alapján tehát már nem kérdés, hogy az új/ráncfelvarrott konstrukció az imént példaszinten említett, már jól ismert hosszútávú megtakarítási formákkal megegyező biztonsággal választható, így annak alkalmazása, lehetőségeinek kihasználása az eddiginél szélesebb kör számára válhat lehetővé. Példaként említve ráadásul a „már megkeresett nyereség” adósemlegessé tételére is lehetőség nyílik (pl.: egy a szerzéskori árfolyamnál lényegesen magasabb piaci értékkel bíró –
nem tartós befektetési számlán – tartott részvény esetén), csupán néhány egyszerű feltételt kell teljesíteni.
A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok (továbbiakban: vagyonkezelés) esetében
a vagyonrendelő, aki az értintett vagyonelemekkel (pl.: ingatlanokkal, üzletrészekkel,
részesedésekkel, értékpapírokkal stb.) rendelkezik, – az őszi adócsomag hatálybalépésével – változó
szabályozás figyelembevételével tudja az említett vagyonelemeket a bizalmi vagyonkezelő/vagyonkezelő alapítvány rendelkezésére bocsátani. A 2023.12.30-án hatályba
lépő jogszabály-módosítás a 2023.09.12-i (szintén módosított) vagyonkezelésre vonatkozó – a
2023.09.12-én alapítás alatt álló, de még nem bejegyzett vagyonkezelő alapítványokat is érintő –
hibás szabályozást korrigálja, illetve egészíti ki.
Korábban (2023.09.12. előtt) – adott feltételek teljesülése esetén – teljesen adómentesen volt lehetőség a vagyonrendelő által tulajdonolt vagyontárgyak vagyonkezelésbe adására, attól függetlenül, hogy a vagyonkezelésbe adásra az érintett vagyontárgyak piaci értékén került sor, mely adott esetben jóval meghaladta a szóban forgó vagyontárgy szerzési értékét. A 2023.09.12-tő hatályos szabályozás ugyanakkor átmenetileg „teljesen” eltörölte az előbb említett – a vagyontárgyak vagyonkezelésbe adásakor a vagyonrendelő számára lehetőségként kínálkozó „felértékelés” – adómentességét. A legújabb jogszabályváltozások láttán ugyanakkor megnyugodhatunk, hiszen az említett átmeneti szabályozás újbóli módosításra kerül, némi módosítással visszaállítva a korábban elérhető adómentesség lehetőségét.
Alapvetően tehát, ha az adott vagyonelem értékesítésre kerül, akkor arra piaci értéken kerül sor,
melyből következik, hogy a piaci érték és a szerzési érték különbözetére a magánszemélynek
adókötelezettsége keletkezik, ugyanakkor látható, hogy egy bizalmi vagyonkezelésbe vagy
vagyonkezelő alapítvány számára átadott vagyonelem felértékelése esetén – a vagyonelem piaci áron
történő átadása ellenére is – mentesülhet a kedvezményezett magánszemély az
adókötelezettség alól.
Amennyiben a vagyonrendeléskor a vagyonkezelésbe kerülő vagyonelemek esetében felértékelésre kerül sor, úgy az indulótőke részeként vagyonkezelésbe kerülő eszköz piaci értékének és szerzési értékének különbözetét eszközérték-növekményként kell kimutatni, mellyel összefüggésben nyilvántartási kötelezettség terheli a vagyonkezelőt. Abban az esetben, ha a vagyonrendelést követően 5 éven túl kerül sor vagyonkiadásra kedvezményezettek részére, úgy az említett eszközérték-növekményből származó bevétel viszont nem lesz (osztalékként) adóköteles, így a kedvezményezett magánszemély adómentesen juthat hozzá az őt megillető vagyontárgyakhoz.
Az új szabályozást figyelembevéve megállapítható tehát, hogy mindazon bizalmi vagyonkezelési
szerződések és vagyonkezelő alapítványok esetében, melyek már 2023.09.12-ét megelőzően létrejöttek, azoknak a 2023.09.12-ig kimutatott indulótőke összegeire (a felértékelés ellenére) az
említett szabály nem érvényesül, tehát adómentesség alkalmazható, ráadásul abban az esetben
is, ha az indulótőke terhére történő kedvezményezetti kifizetések a vagyonrendeléstől számítva 5
éven belül történtek.
Ugyanakkor – hangsúlyozva az említetteket – fontos kiemelni, hogy akik eddig nem éltek a vagyonkezelés lehetőségével, azok sem maradtak le semmiről sem, tekintve, hogy az indulótőke terhére (tehát nem a vagyonkezelésbe adott eszközök hozamai terhére) folyósított kedvezményezetti vagyonjuttatás adómentessége újból elérhetővé válik azzal, hogy a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségre és az említett 5 éves szabályra figyelmet fordítunk.
Amennyiben a fentiek felkeltették az érdeklődését, vagy bármilyen kérdése lenne a bizalmi vagyonkezeléssel és a vagyonkezelő alapítvánnyal kapcsolatban, adószakértőink állnak rendelkezésére a lenti elérhetőségeken.